Rámutatott: a köztisztviselői ranggal rendelkező szakembergárdának az a feladata, hogy biztosítsa a folytonosságot és a stabilitást kormányváltások alkalmával. Az RMDSZ elnöke szerint a magyarok által jelentős mértékben lakott régiókban az etnikai arányosság elvét is tiszteletben kellene tartani.
A bizalmatlansági indítvány szövege kitér majd a parlament által kedden elfogadott költségvetés-kiegészítésre és az átalányadóra is, hiszen ezekkel az intézkedésekkel sem ért egyet a két ellenzéki párt.
Az MTI kérdésére a politikus elmondta, hogy az indítvány benyújtásáról már a PNL és az RMDSZ is meghozta a döntést, így a következő napokban várhatóan hivatalosan is a parlament elé terjesztik az indítványt.
Ennek elfogadására azonban kevés az esély. Egyrészt 1990 óta egyetlen bizalmatlansági indítványt sem fogadott el a törvényhozás, másrészt pedig a jelenlegi demokrata-szociáldemokrata kormánykoalíció 74 százalékos parlamenti többséggel rendelkezik a törvényhozói testületben.
Bizalmatlansági indítvány
A román Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) együtt nyújt be a parlamentben bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, amelynek egyebek között felróják a kormány alárendeltségébe tartozó megyei intézményvezetők tömeges leváltását.
Ezt Markó Béla, az RMDSZ elnöke jelentette be kedden bukaresti sajtóértekezletén, miután a szövetség parlamenti frakciói úgy döntöttek, hogy csatlakoznak a liberálisok kezdeményezéséhez.
Az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy a kormány több ezer, köztisztviselői ranggal rendelkező intézményvezetőt vált le a kabinet alárendeltségébe tartozó megyei intézmények éléről. Markó szerint ez a döntés eltérést jelent a több ciklus óta eddig követett iránytól, mely szerint ezek az intézmények a megyei vagy helyi önkormányzatok hatáskörébe kerülnek.
Markó emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi demokrata-szociáldemokrata összetételű nagykoalíció is nagyszabású decentralizációt hirdetett meg, de a mostani döntés ellentmond a központosítás felszámolásának. Ezeket az intézményeket ugyanis ismét alárendelik a kormánynak, ami azt jelenti, hogy politikai szempontok alapján nevezik ki az intézményvezetőket.
